Dunaszerdahely városa mélyen tiszteli és őrzi kiemelkedő tudós szülötte, Csaplár Benedek emlékét, akinek nevét a városi művelődési központ is viseli, hirdetve ezzel a tudás és kultúra értékét.
Csaplár Benedek – a Csallóköz nagy tudósa
Csaplár Benedek (eredeti nevén Csaplár Gáspár) 1821. január 3-án született Dunaszerdahelyen. Piarista tanár, irodalomtörténész és néprajzi gyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Csallóköz mitológiájának, népszokásainak legnagyobb tudósa.
Csaplár Ignác és Dobos Erzsébet fia. Iskoláit az Érsekújvárban, Pozsonyban, valamint három évig Nagyszombatban a Benedek-rendiek gimnáziumában folytatta. Itt ismerkedett meg Reguly Antallal, akivel húsz évvel később a magyar mitológia kérdésében újra fölvette a kapcsolatot. 1836-ban belépett a piarista rendbe és a Gáspár helyett felvette a Benedek nevet; ekkor már latin elégiákat írt és a német irodalommal is megismerkedett. Tanított Privigyén, Podolinban és Besztercén, közben elsajátította a francia nyelvet. 1841–1843-ban Kolozsvárott a bölcsészetre járt, utána Nyitrán teológiát tanult, közben a magyar irodalom tanulmányozásához fogott; a Dugonics Társaságban működött és Platón műveit fordítgatta. 1846-tól Kolozsvárott tanított. Ezután szüleihez költözött és a görög nyelv tanulásával foglalkozott.
1849. áprilistól Magyaróváron, majd Pozsonyszentgyörgyön tanítóskodott. 1851-ben itt ismerkedett meg Ipolyi Arnold zohori plébánossal, akinek Magyar mythológiájához jelentékeny anyaggal járult hozzá. Közös műemléki és néprajzi felderítőútjaikról a Vasárnapi Ujságban rendszeres beszámolók jelentek meg.
1851–52-ben Léván magyar és görög nyelvet és történelmet, 1852–53-ban Nyitrán görög, magyar és német nyelvet tanított. 1853–54-ben Szegedre került, ahol 14 évig a piarista gimnázium felsőbb osztályaiban oktatott. Itt tanítványait is bevonta a néphagyományok, népmesék gyűjtésébe. Szeged történetének megírására buzdított, ő maga az egyház és tanügy történetét kutatta. 1854-ben a nyári szünet két hónapját Bécsben töltötte. 1867-ben a tatai gimnázium igazgatója lett, majd elöljárói 1870-ben a pesti társházba rendelték, hogy a rend történeti adatait kutassa.
Az MTA 1886-ban levelező tagjai sorába, 1887-ben a vatikáni okirattár szerkesztő bizottsága is tagjává választotta; a Magyar Történelmi Társulat igazgató-választmányi és a Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának is tagja volt.
1906. augusztus hó 13-án a 85 éves papot esti sétájáról hazatérőben egy gázgyári munkás megtámadta, és olyan súlyosan inzultálta, hogy augusztus 19-én belehalt sérüléseibe. A Fiumei úti sírkert régi Piarista kriptájában nyugszik.
A Dunaszerdahelyhez való kötődése és emlékezete:
- „Csaplár 1861-ben egy ünnepnapi szerdahelyi közgyűlésen lángoló szavakkal szólt az akkor már eléggé leromlott állagú katolikus iskola megmentése ügyében, amely beszéde végén kétszáz forintott tett le az iskola javára. Beszéde után több képviselő egymást túllicitálva adakozott, így elhatározva az iskola újjáépítését. 1862. június 10-én letették az alapkövet a régi nádfedeles iskola helyére, a templom tőszomszédságában. A régi helyett, a régi helyén új iskola épült – köszönhetően Csaplár Benedeknek.” (Nagy Attila)
- Az iskolaépítők 1862-ben okiratot helyeztek el az alapkőbe. Az időkapszulát 1972-ben „városrendezési okok miatt” lebontott épület romjai közt megtalálták. Az utókornak szánt dokumentum szövegét Nagy Attila helytörténész rendezte sajtó alá és közölte kiadványában, a Dunaszerdahely című, alap- és középiskolások számára írt lakóhelyismereti munkafüzetében. A rézláda és „tartalma” a Csallóközi Múzeum levéltárában található. Részlet a textusból: „Alulirottak, ugymint: a duna szerdahelyi Katholikus elemi iskolát épittető Bizottmány tagjai adjuk tudtára a késő utókornak és mindazoknak, kik jelen irásunkat valaha olvasni fogják: miszerint mi nagytiszteletű Csaplár Benedek kegyes rendi tanár és városunk lelkes szülöttjének hazafias buzditása által, társulatba állottunk, és a Duna Szerdahelyi plébániához tartozó: Szerdahely, Ujfalu, Nemesszeg, Előtejed, Ollé-Tejed, Lieder Tejed, Sikabony, Kis-Udvarnok, Nagy-Udvarnok, Balásfa, Töbör-Éthe, Hegy-Bene Éthe, Csenkeszfa, Pódafa és Tökés helységek katholikus híveinek önkéntes adakozásából befolyt mintegy nyolcz ezer forintra rúgó összegen a régi roskadozó félben lévő iskola helyébe, egy a szükségnek és korunk igényeinek megfelelő új épületnek felállitását magunk közt elhatároztuk.” (Lelkes Vince)
- Nevét Szegeden és Dunaszerdahelyen utca viseli.
- Szülővárosában Nagy Attila kezdeményezésére a Biró Márton Polgári Társulás létrehozta a Csaplár Benedek Adattárat, amelynek célja „elsősorban a Dunaszerdahelyi Esperesség és a plébániák levéltári anyagainak és könyvtárainak felmérése, azok rendszerezése, jegyzékbe vétele és a lehetőségekhez mérten azok állagmegőrzése, digitalizálása, és központi (digitális) adatbázisának kiépítése”. (Lelkes Vince)
- 2016-ban a Csaplár-emlékév keretén belül a Városi Művelődési Központ felvette Csaplár Benedek nevét.
