Műsorarchívum
Molnár Ferenc: A doktor úr
Venue: színházterem
A Körúti Színház előadása.
A betörő: „Csak azért mondom, mert engem hiába üt pofon, én nem párbajozom. Maga mindennek az oka! Az alkalom szüli a tolvajt! És ön szülte az alkalmat. Ön ennek a betörésnek a nagypapája!”
A nagyszerű védőügyvéd: „Még néhány ily betöréses lopás, és én vagyok Magyarország legnépszerűbb védőügyvédje. Virágot vesz elő. Ezt egy hölgy dobta felém. A diákok meg akartak éljenezni! Egy öreg nő a keblemre akart borulni. Kifogják a lovakat a kocsiból, kifogják a benzint az automobilból, ha nem jöttem volna gyalog.”
A flörtölő feleség: „És ha valaha mégis hűtlen lennék az uramhoz, kíváncsiságból tenném. Az érdekes lehet.”
És a csábító: „Minden valamirevaló, csak egy kicsit finomabb idegzetű hölgy egyszer életében kíváncsi. Mondhatom, életemben már több kíváncsiságot elégítettem ki…”
A kishúg: „De ha megtudják, hogy Bertalannal itt találkoztam, végem van! Én egy züllött nő vagyok!”
A kishúgba szerelmes ügyvédtanonc: „Te, én jogász vagyok, én tanultam büntetőjogot és tudom, mi a bűn! Lopni, csalni, sikkasztani, az bűn. Egy lánnyal csókolózni, az nem bűn.”
Az idős nevelőnő: „Én, kérem, a kötelességemet teljesítem, felügyelek, mikor vizsgára készíti elő Lenke kisasszonyt, ő pedig, kérem, ki sem merem mondani… szóval, én egy percig sem maradok ebben a házban, utóvégre a szegény ember se kutya.”
Puzsér: Koltai Róbert
Dr. Sárkány: Pecsenyiczki Balázs / Fila Balázs
Sárkányné: Gyebnár Csekka
Csató: Czvetkó Sándor
Marosiné: Frajt Edit
Cseresnyés: Makrai Pál / Széplaky Géza
Lenke: Placskó Emese
Bertalan: Lipták Péter
Rendőr I.: Oroszi Tamás
Rendőr II.: Raczkó Tamás / Kozel Dániel
Szobalány: Karaivanov Lilla
Jelmez: Tercs Vera
Díszlet: Asztalos Adrien
Rendezte: Galambos Zoltán és Koltai Róbert
